Vissza a főoldalra  
Online
2020. jan. 19. vasárnap Sára, Márió

   Vitalitas Online
     Életed az ételed
     Egészségpolitika
     Mentálhigiéné
     Orvostudomány
     Természetgyógyászat
     Család, életmód
     Praxisprivatizáció
     Kórházprivatizáció
     Környezetvédelem
     Egészséges élet
     Biztosítás
     Társadalom
     Társadalompolitika
     Alapellátás
     Szakellátás
     Fekvőbeteg ellátás
     Rehabilitáció ...
     Betegség gyógyítás
     Civilszervezetek
     Népegészségügyi ...

 

  Tüntetés a kórház-privatizáció ellen 2003. 05. 26.


Hideg zuhanyként érte a Magyar Orvosi Kamarát, hogy a múlt pénteken nem volt határozatképes a kórházi privatizáció elleni tiltakozás ügyében összehívott rendkívüli küldöttgyűlésük. A megjelentek viszont csaknem egyhangúan elutasították a törvénytervezetet, pedig Medgyessy Péter külön találkozóval és hitelígérettel próbálta megnyerni az orvosok támogatását, vagy legalábbis megnyugtatni a kedélyeket a törvény végszavazásáig.

Meg kell változtatni az alapszabályt, 750 fős mamuttestületekkel nem lehet működtetni a kamarát - bosszankodott Komáromi Zoltán, a köztestület alelnöke, miután szünetet rendeltek el, mert kétórás várakozás után sem sikerült határozatképessé tenni a rendkívüli orvosküldöttgyűlést. A szünetben megpróbáltak "összetelefonálni" harminc távol maradót, és egy meglehetősen zaklatott hangulatú sajtótájékoztatón eltitkolni az egyébként nagy erőkkel felvonuló sajtó képviselői elől a történteket. A küldöttek érdektelensége azért is meglepő, mert a kamara hetek óta erőteljes kampányt folytat a parlament előtt lévő kórházi törvény ellen, amely - megítélésük szerint - Európában egyedülálló módon tenné lehetővé profitérdekelt befektetők számára a kórházak és járóbeteg-szakrendelők privatizációjában való részvételt.
Pedig a kormány a botránytól félve az utolsó pillanatban megpróbálta engedményekkel elejét venni az orvosok tiltakozásának. A miniszterelnök pénteken reggel az egészségügyi tárca politikai államtitkárával levelet küldött a küldötteknek, amelyben hitellehetőséget és személyes találkozót ajánlott a kamara elnökségének. A határozatképtelenség sokkját csak nehezen feldolgozó küldöttek a jelek szerint nem tulajdonítottak a kölcsönajánlatnak túl nagy jelentőséget. Eleve elutasítják a profitérdekelt privatizációt, másrészt Kökény Mihály, a hírhozó kevés részlettel szolgált. Nem tudta megmondani, kinek, milyen feltételekkel, mikortól, de még azt sem, összességében mekkora summáról lenne szó. Mindössze annyit árult el lapunk érdeklődésére, hogy a Magyar Fejlesztési Banknak egy hónapon belül kell kidolgoznia a konstrukciót.
Az orvosi kamara kedvező lélektani pillanatot mulasztott el azzal, hogy nem tudta saját tagságát mozgósítani. Szilvási István alelnök ezt "botor ábrándjaik" számlájára írta. A kormányzat ügyes taktikai húzással ugyanis "megvezette" a köztestületet. A doktorok a szaktárca felkérésére hónapokig írták a saját jogaikról szóló törvénytervezetet, ennek jegyében sokáig "félretették privatizációs aggályaikat", és - Kupcsulik Péter elnök szavaival - "szolid toleranciával" nézték a privatizációs törvényjavaslatot. Ezek után "meghökkentek", mert a szépen cizellált kamarai javaslat helyett a kormány a saját verzióját terjesztette a parlament elé.
Ezzel is magyarázható, hogy a kamara tőle szokatlan csendben figyelte a történéseket. A pénteki ülésre is azért került sor, mert a tagság - Mánya Kristóf Heves megyei kamarai tisztségviselő, a Fidesz parlamenti képviselője aláírásgyűjtésének eredményeként - kikényszerítette a testület összehívását.
A megjelent 360 küldött nehezen tudta feldolgozni a határozatképtelenség és az általuk képviselt tagság elszántsága közötti ellentétet. Közel hét órán keresztül tanácskoztak zárt ajtók mögött. Az elnök mindvégig csitítani igyekezett a küldötteket, akik végül a Medgyessy Péterrel lapzártánk utánra tervezett megbeszélésre erőteljes utasítással látták el az elnökséget. A kamara csak három feltétel együttes teljesülése esetén támogathatja a privatizációs törvény elfogadását. Vétójogot követelnek a kórházi szakmai testületekben, hogy a legfontosabb döntéseknél ne csak a gazdasági szempontok érvényesülhessenek. Megtiltanák a szakmai befektetők részvételét a privatizációban, vagyis visszahoznák a Mikola-féle törvény összeférhetetlenségi szabályait, gyógyszergyárak, műszergyártók és más, egészségügyben érdekelt beszállító cégek nem szerezhetnének tulajdonrészt vagy működtetési jogot a kórházakban. Harmadikként kérik, hogy szellemi apportként ismerjék el az orvosok szaktudását, ezzel tőkebefektetés nélkül is tulajdonrészt kaphatnának az intézményekben. Ez utóbbinak kettős célja van, egyrészt ez a legkönnyebb módja annak, hogy betekintést nyerjenek az intézmény gazdálkodásába, másrészt illuzórikusnak gondolják, hogy a több milliárd forint befektetést igénylő privatizációból bármilyen kedvező hitelajánlattal kivehetnék a részüket.
A kamara maga is érzi, hogy óvatosan kell érvelnie, mert amíg a lakosság is támogatta, hogy a gyógyszerészek vagy a háziorvosok részt kapjanak a privatizációból, addig a kórházi orvosokkal szemben meglehetősen nagy a társadalmi ellenérzés. Ez részben az egészségügyiek "ütközőpont" szerepéből adódik, az alulfinanszírozás - például a nővérhiány - miatti feszültség rajtuk csapódik le. A betegek és hozzátartozóik egyre nehezebben viselik az ezzel nyilvánvalóan összefüggő morális válság tüneteit és az igazságtalan mértékűnek tartott hálapénzt, például a szülészeteken vagy a sebészeteken.
Pedig az orvosoknak a privatizációban való részvétele sokkal inkább megfelelne az európai gyakorlatnak, mint a kormány által elképzelt kórházi jövőkép. A szakorvosjelölteket tömörítő Magyar Rezidens Szövetség is arra figyelmeztet, hogy "a törvénytervezetek jelen formája az európai normáktól elrugaszkodó, a társadalom gazdag és szegény rétegének egymás mellett kifejlődő két külön egészségügyi ellátórendszert eredményezhet, amelyet egymástól mind felszereltségében, szakmai színvonalában, mind hozzáférhetőségében nagy különbség választ el".
A kamarai követelések teljesülésére nincs túl sok esély, bár a miniszterelnök maga is elismerte a Népszabadságnak adott interjújában, hogy a privatizációs törvénnyel alapvető bajok vannak. "Nem tagadom, lehetnek elemei a kórháztörvénynek, amelyek nem kellően megnyugtatók az érintettek számára, nem adnak elegendő biztosítékot arra, hogy a magyar állampolgár ne szoruljon ki semmiféle szolgáltatásból. Ezt pedig tiltja a magyar alkotmány, de tiltja az én belső alkotmányom is" - fogalmazott. "Az egyenlő hozzáférés ügyében ragaszkodom hozzá, hogy a végsőkig törekedjünk a megegyezésre, ellenkező esetben kárt okozunk a kormánynak, de ami ennél súlyosabb baj, az országnak is" - mondta. Medgyessy Péter sok időt nem hagyott az alkotmánynak való megfeleltetésre. A kormány tervei szerint a módosító indítványok áttekintése után június másodikán jön a végszavazás. A privatizációs törvény a célegyenesbe fordult, az események pedig egyre inkább felpörögnek. A magánszolgáltatók - engedve a koalíció egészségpolitikusai unszolásának - a privatizációs törvény mellett tartottak sajtótájékoztatót. Az orvosokat tömörítő polgári körök pedig a hét végére szerveznek tüntetést az egészségügyi minisztérium elé, amelyen - most először hallatva hangjukat - betegszervezetek is jelezték részvételüket.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.