Vissza a főoldalra  
Online
2020. jan. 27. hétfő Angelika

   Vitalitas Online
     Életed az ételed
     Egészségpolitika
     Mentálhigiéné
     Orvostudomány
     Természetgyógyászat
     Család, életmód
     Praxisprivatizáció
     Kórházprivatizáció
     Környezetvédelem
     Egészséges élet
     Biztosítás
     Társadalom
     Társadalompolitika
     Alapellátás
     Szakellátás
     Fekvőbeteg ellátás
     Rehabilitáció ...
     Betegség gyógyítás
     Civilszervezetek
     Népegészségügyi ...

 

  Éjszakai agymunka 2003. 08. 06.


Agyunk még éjszaka sem pihen. Miközben mi édesdeden szunyókálunk, agyunk éber, „fogaskerekei” ezerrel pörögnek. Fáradhatatlanul dolgozik és dolgozik, egy éjszaka akár négy-öt alkalommal is furcsa álmokkal szórakoztat minket. Kellemes vagy éppen bizarr képek peregnek le csukott szemhéjunk mögött.

Agyunk az éjszakai műszakban a legaktívabb. Amikor lecsukjuk szemünket, akkor sem pihen, zakatol és zakatol. A nyugodt szunyókálás közben a REM-szakaszokban turbó sebességre kapcsol, álomképekkel bombáz minket. Nyolcórás éjszakai pihenőnk során négy-öt álmot látunk. Néha nagyon fura képek cikáznak „az esti mozivásznon”, talán jobb lenne, ha nem is látnánk őket, ám agyunk kegyetlen, a bizarr „filmkockákat” ugyanúgy levetíti nekünk, mint a kellemeseket.
Mindenki álmodik, ám sokan nem emlékeznek az „éjjeli mozira”. Megdöbbentő képeket, sokszor nagy összevisszaságot látunk, ritkán szagokat és ízeket is érzünk álmainkban. A rémes képek hatására nem egyszer felriadunk, zihálunk, megtöröljük gyöngyöző homlokunkat és megpróbálunk megnyugodni. Félünk, ha ismét lehunyjuk a szemünket, a sokkoló képek visszatérnek, csak nehezen tudunk visszaaludni.
Életünk egyharmadát átalusszuk. Ez idő alatt rengeteg álmot látunk, mesebeli és vad élmények pattannak ki agyunkból. Álmunkban nemcsak agyunk dolgozik aktívan, hanem szívünk is. Pulzusunk szaporább lesz, a légzés gyorsabbá válik. A REM-fázisban kizökkenünk a pihenő üzemmódból, felkészülünk az álomképek fogadására. Az agyba nem jutnak a külvilágból ingerek, a test mozdulatlanul fekszik. Agyunk nem fogad új információkat, a meglévőkből táplálkozik.
Miért látunk fura, össze nem illő képeket álmainkban? F. Crick és G. Mitchison hipotézise szerint álom közben az agy véletlenszerűen működik, elveszíti

kapcsolatát a külvilággal, ennek köszönhetők a kusza képek. Miközben a felesleges és téves információkat törli, mi hallucinálunk. C. Evans szerint agyunk az előző nap beérkezett töménytelen mennyiségű információt rendszerezi, az új élményeket besuvasztja a régiek közé, közben felvillant egy-egy képet az „archívumból”. Sigmund Freud teóriája, hogy álmainkban elfojtott vágyaink és szükségleteink törnek a felszínre. A „nagy álomfejtő” szerint álmunkban jobban hasonlítunk önmagunkra, mint a valóságban.















Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.