Vissza a főoldalra  
Online
2017. feb. 21. kedd Eleonóra

   Vitalitas Online
     Életed az ételed
     Egészségpolitika
     Mentálhigiéné
     Orvostudomány
     Természetgyógyászat
     Család, életmód
     Praxisprivatizáció
     Kórházprivatizáció
     Környezetvédelem
     Egészséges élet
     Biztosítás
     Társadalom
     Társadalompolitika
     Alapellátás
     Szakellátás
     Fekvőbeteg ellátás
     Rehabilitáció ...
     Betegség gyógyítás
     Civilszervezetek
     Népegészségügyi ...

 

  Autizmus – önálló pszichiátriai betegség .


A pszichológiai szakirodalom nyilvántart olyan fejlődési zavarokat, amelyek – többnyire – kisgyermek- vagy serdülőkorban kezdődnek. Az autisztikus zavarok első tünetei általában a csecsemőkör első 9-24 hónapjában jelentkeznek. A mai szakemberek, szemben elődeikkel, akik az 1940-es évek közepéig az autizmust a felnőttkori skizofrénia előfutárának tekintették, az autizmust önálló pszichiátriai betegségnek tartják, amelyet nyolc kritérium alapján diagnosztizálnaknak. A legjellegzetesebb tünetek a szociális interakció, a kommunikáció és az érdeklődés hiánya, zavara.

Az autizmus tüneteit a szakemberek elsőként 1943-ban írták le a szakemberek. Klinikai megfigyeléseik azt támasztották alá, hogy nem valamely felnőttkori mentális betegség előfutára az autizmus, s nem is a rideg anyai magatartás következményeként kialakuló zavar, hanem olyan önálló pszichiátriai betegség, amelynek terápiás megközelítésében igen fontos szerepe van a viselkedésmódosításnak és a képességfejlesztésnek.

Bár az autizmus okára a szakemberek ma sem tudnak magyarázatot találni, az utóbbi években sikerült néhány olyan elváltozást felfedezniük az autisták agyának fejlődésében, amely indokolhatja e a fejlődési zavar kialakulását indokolhatja. A genetikai károsodás, a kromoszóma-rendellenesség, illetve a magzati állapotban bekövetkezett agyi károsodás egyaránt okolható említhető az autizmus kiváltó okaként. A betegség kiváltó okainak kutatásakor felmerült a terhesség ideje alatti fertőződés – (pl. herpesz, rubeolavírus stb.) gyanúja is. Ugyanakkor egyértelműen megdőlni látszik az a feltételezés, hogy a korai anya-gyerek kapcsolat sérülése, a kötődési zavar az autizmus egyik legfőbb kiváltója lenne.

E fejlődési zavar felismerését nehezíti, hogy az autista csecsemők „látszatra” nem különböznek egészséges társaiktól – legalábbis az első életévben -, az úgynevezett szignifikáns tünetek általában a harmadik életév táján jelennek meg.

Az autista tüneteket mutató csecsemő (kisgyerek) legjellemzőbb tünete: hogy a csecsemő a a felé irányuló, úgynevezett szociális „üzeneteket”, jeleket nem reagálja le, nem igazolja vissza, szinte kerüli a környezetével való kapcsolatteremtést. A gyerek szinte figyelmen kívül hagyja mások jelenlétét, érzéseit, de saját fájdalmára, bánatára sem keres másoknál vigaszt. Az autista gyerek magányos, úgy viselkedik, mintha nem létezne körülötte senki. Nemcsak a mások jelzései mellett megy el közömbösen, de saját érzelmei mellett is… A szakemberek megfigyelése szerint az autista gyerek kerüli a szemkontaktust (a terápia akkor sikeres, ha a gyerek visszaigazolja a másik ember tekintetét).

Az autista gyerekek többségénél megfigyelhető a nyelvi fejlődés zavara, illetve a verbális készség hiánya is. A beszédfejlődés hiányosságainak pótlására ezek a gyerekek nem „használnak” mimikát, gesztusokat, többnyire úgy viselkednek, mintha nem hallanák meg a szavakat. (Az auditológia vizsgálatok általában azt igazolják, hogy a hallásuk ép!) Ha a verbális kommunikációval kapcsolatos közömbösségük ellenére mégis megtanulnak beszélni, akkor sem törekszenek az önkifejezésre, inkább csak a tanultakat ismétlik, legtöbbször monoton, mesterkélt hanghordozással, a névmások felcserélésével, sokszor hallott mondatok (pl. reklámszövegek) vég nélküli, értelmetlen kántálva ismételgetésével vagy a mások mondandójának figyelmem kívül hagyásával. Érdekes, hogy az autisták kerülik a személyes névmások használatát. Azok, akik közülük megtanulnak olvasni, szinte állandóan bújják a könyveket, újságokat, ám nem derül ki, hogy mi ragadta meg őket, hiszen nem a történetért, az ismeretanyagért olvasnak, hanem ez is kényszercselekvéssé sztereotípiává válik náluk. Autisztikus vonás a fantázia hiánya éppúgy, mint a merev viselkedés. Mindezek ellenére az autisták intelligencia hányadosa ugyanolyan eloszlást mutat, mint az egészségeseké, s a nonverbális feladatokban általában ügyesnek mutatkoznak. Gondolkodásukra jellemző az elvonatkozatási képesség, illetve a figyelemösszpontosító képesség hiánya.

Az érdeklődés beszűkülésének következménye, hogy bizonyos adatokat (menetrend, telefonkönyv) képesek megjegyezni és a memórájukban „tárolni”. Ez is a tevékenységük és az érdeklődésük beszűkülését mutatja. Általában erősen ragaszkodnak bizonyos tárgyakhoz, megzavarja őket a környezetben bekövetkező bármilyen változás. A sztereotíp testmozgások (kéztördelés, hintázás, tárgyak ütögetése) ugyancsak jellemző autusztikus tünet.

Az autisták egynegyedénél találtak a szakemberek epilepsziára jellemző görcskészséget, amely a kamaszkorra valódi epilepsziává alakult.

Az autizmus gyógyításában ma igen nagy szerepet tulajdonítanak a szakemberek a korai felismerésnek, ám ezt gyakran nehezíti, ha mentális retardáció is társul e pszichiátriai rendellenességhez. A terápiában az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap a viselkedésterápia és az oktatás. A kilencvenes években a mind elterjedtebb gyógyszeres próbálkozások az autisták kezelésében – úgy tűnik – nem hozták meg a kívánt eredményt, hiszen semmilyen szerrel nem sikerült jelentős magatartásváltozást elérniük a pszichiátereknek.

Az autisták kezelésében igen fontosnak látszik a család támogatása. A családterápia során a szülőket azért is erősítik a szakemberek, hogy képessé váljanak gyerekeik viselkedésének kontrollására, a velük való együttműködésre.


Ma Magyarországon a Korai Fejlesztési Központtól (1089. Bp. Delej u. 24-26, tel/fax. 314-2859, 210- 4364), Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Ambulanciától (1089. Bp. Delej u.21. tel: 334-1123, fax: 314-2859, 210-4364 ), valamint a Korai Fejlesztő Köpont Általános Iskolájától (1089. Bp. Delej u. 24-26) és a Serdülő Háztól remélhetnek segítséget az autista gyerekek szülei.

Ugyancsak segítséget kaphatnak a különféle betegszervezetektől:

Autisták Érdekvédelmi Egyesülete
Autizmus Alapítvány
AUT-PONT Alapítvány az autista gyerekekért és fiatalokért

2001. 11. 27.

T. Puskás Ildikó

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.