Az állampolgárok többsége valójában nem tudja, miről is szól az egészségügy privatizációja, ennek ellenére a magánosítást mégis az egészségügy területén tartaná a leginkább kívánatosnak – ez derült ki az egészségügyi tárca által megrendelt Tárki-felméréséből.

Három kormány- és két miniszteri rendele szabályozza ezentúl az egészségügyi intézmények működésének engedélyezését. Így például kórházak esetében minden egyes telephelyre külön engedélyt kell szerezni, amit a korábbi gyakorlattól eltérően nem a megyei, hanem a városi tisztiorvosi szolgálatok adnak ki. Ezzel párhuzamosan olyan minőségi szinteket alakítanak ki, amik híven tükrözik az intézmény pillanatnyi szakmai képességeit az eszközök és a szakdolgozók tekintetében.

Az elmúlt napokban elfogadott, új kórháztörvény nem zárja ki a telekspekuláció lehetőségét, írtuk lapunkban. Sorozatunkban annak próbálunk utána járni, hogy adott esetben milyen feltételek között hogyan valósulhatna meg egy kórház eladása.

A csepeli és a délpesti kórház összevonásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés név szerinti szavazással, az MSZP-SZDSZ-képviselők támogatásával, az ellenzék elutasítása mellett.

Ma dönt a Fővárosi Közgyűlés a csepeli Weiss Manfréd Kórháznak a Jahn Ferenc Kórházzal való „összevonásáról”, amely az aktív kórházi ellátás teljes megszüntetését, és a kórházi dolgozók többségének elbocsátását jelenti Csepelen. Az erről szóló határozattervezetet az ellenzék tiltakozása ellenére már elfogadta a közgyűlés szocialista-szabaddemokrata többségű egészségügyi bizottsága. A kórház vezetése, dolgozói és szakszervezete azonban továbbra is azt állítja: a tervezet indoklása finoman szólva nem állja meg a helyét – áll a szakszervezetek.hu honlapon.

Az egészségbiztosító szerint egyes kórházak meghamisítják a beavatkozások számáról szóló kimutatást annak érdekében, hogy több támogatást kapjanak.

A parlament tegnap 195 igen, 164 nem szavazattal, tartózkodás nélkül úgy döntött: az egészségügy működtetésében meghatározó szerephez jut a jövőben a magántőke is.

A kórházak többségében jóval több beteget kezeltek ebben az évben, mint tavaly. Az OEP szerint az intézmények – a betegek után járó több pénz reményében – meghamisítják az adatokat.

A kormánypárti politikusok úgy ítélik meg, hogy az orvosi kamara lényegében elfogadta a kompromisszumokat, és ezzel elhárult az akadály a kórháztörvény elfogadása elől.

Az egykori Fehér Kereszt Gyermekkórház a maga idejében korszerűnek számított. Csak hogy az nem éppen mostanában volt. A 117 éves épület, ahol a főváros egyik rangos gyermekgyógyászati klinikája működik, nap mint megküzd azért, hogy fenntarthassa önmagát. Az egykori Fehér Kereszt Gyermekkórház a maga idejében korszerűnek számított. Csak hogy az nem éppen mostanában volt. A 117 éves épület, ahol a főváros egyik rangos gyermekgyógyászati klinikája működik, nap mint megküzd azért, hogy fenntarthassa önmagát. Az egykori Fehér Kereszt Gyermekkórház a maga idejében korszerűnek számított. Csak hogy az nem éppen mostanában volt.A 117 éves épület, ahol a főváros egyik rangos gyermekgyógyászati klinikája működik, nap mint megküzd azért, hogy fenntarthassa önmagát.

A kamara harmadik kongresszusát is hiába hívták össze – Botrány vagy közröhej? A Magyar Orvosi Kamara szombati küldöttgyűlésén a testület belső ellenzéke a kórháztörvény miatt le akarta váltani a vezetőséget. Az ülés azonban határozatképtelen volt. Az alelnök szerint a hiányzók lejáratták a testületet.

Fokozatosan, legkésőbb augusztus 31-ig veszi át a csepeli Weiss Manfréd Kórháztól a sebészeti, a traumatológiai, a szülészeti és az intenzív osztályt a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, miután a napokban megszületett a két intézmény összevonásának menetrendje.

A napokban elfogadott, kórháztörvény nem zárja ki az ingatlan spekuláció lehetőségét, írtuk lapunk csütörtöki számában. Szakértőink szerint ugyanis az egészségügyi intézmények működtetési - értékesítési lehetőségeit szabályozó új kódex, elvileg lehetőséget teremt a kórházak eladása után arra, hogy eredeti céljától "megfosztva" esetleg földig lebontva piacképes ingatlanként értékesítsék. Annak jártunk utána, hogy ez a Schöpf-Merei Kórház esetében milyen áron történhetne meg.

Ma sokan azon aggódnak, hogy az úgynevezett kórháztörvény megszavazásával a parlament kiárusítja a magyar kórházakat, és az intézmények nagy része magánkézbe kerül. Ha lesz meglepetés, akkor valószínűleg az, hogy épp az ellenkezője fog történni: a vártnál jóval kisebb lesz a vásárlási kedv. Egyáltalán nem a kórháztörvénytől függ ugyanis, hogy bekövetkezik-e a kórházak tömeges privatizációja, mert az mostanáig is lehetséges lett volna. S hogy mégsem történt meg, annak oka egyrészt az egyértelmű jogi szabályozás hiányából eredő folyamatos bizonytalanság, másrészt, hogy a nagy tömegű tébéjárulék ellenére a mai finanszírozás mellett az egészségügy nem tőkevonzó ágazat.

Továbbra sem csitulnak az indulatok, a viták a csepeli Weiss Manfréd Kórház tervezett bezárása miatt. A nyilatkozatháború akkor lángolt fel újra, amikor a múlt héten a városháza egészségügyi bizottsága úgy döntött: a fekvőbeteg-ellátás megszüntetését javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek. Az elképzelések szerint a jövőben a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban végeznék a csepeliek kórházi ellátását.

A kórháztörvény visszavonását megszavazták, az elnökváltást viszont nem az orvosoknak. Szombati küldöttgyűlésükön a Magyar Orvosi Kamara tagjai felkérték Medgyessy Péter miniszterelnököt, vonja vissza az intézmények privatizációjáról szóló tervezetet. Ha pedig mégis lesz róla végszavazás a parlamentben, a politikusok név szerint voksoljanak, vállalva a felelősséget a következményekért.

Ha az Országgyulés június 16-án megszavazza a kórháztörvényt, már egy hónap sem kell, és jogszabály ad felhatalmazást a privatizációra az egészségügyben. A magánosításnak persze számos feltétele lesz, és a jelek szerint nem kell attól tartani, hogy egyik napról a másikra kórházak tucatjait vásárolják fel a magántőkések. Azért nem minden aggodalom alaptalan, lehet, hogy a befektetők kimazsolázzák a nyereséges részlegeket.

Év végére a betegek már nem csak az ismerősök ajánlása, hanem akár egy hivatalos értékelő rangsor alapján is kiválaszthatják, melyik hazai kórházba feküdnének be.

A Népszabadság információja szerint a főváros kérelmével ellentétben nem tíz-, csak hatmilliárdos beruházás címzett támogatásáról készül kormány-előterjesztés a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új tömbjének építéséről.

Megtorpanhat a fővárosi kórház-összevonási program, miután a főváros és a megye a kormánnyal folytatott tárgyalásain megállapodott abban, hogy 2004-től régiónkban egészségügyi racionalizálási mintaprogramot hajtanak végre.