Már másfél hete kötelező az előzetes időpont-egyeztetés a háziorvosi rendelőkben, de ennek semmi jele, csak a szabadságolások miatt nem akkora a tumultus, mint lenni szokott – állítják a szakrendelőkben. A „tervezhető betegellátási rend” elnevezésű projekt nem lelkesíti túlzottan az érdekelteket – az orvosok szerint ez látszatintézkedés, amely a járványok idején fölborul, normális időszakban pedig amúgy sem kell sokat várnia a betegnek.

A fővárosban dolgozó családorvosok több mint fele 55 év feletti, a számítások szerint öt év múlva 50 százalékuk eléri a nyugdíjkorhatárt. A helyzetet tovább rontja, hogy az utánpótlás akadozik. Ha az orvoslás ezen területét belátható időn belül nem teszik vonzóbbá a fiatalok számára, a jelenleg működő 871 felnőtt praxisból 116 üresen maradhat. Ez pedig adott esetben a betegellátás rovására mehet.

A becslések szerint felére csökken a budapesti háziorvosok forgalma a nyári időszakban. Ilyenkor ugyanis a betegek hajlamosabbak kevésbé komolyan venni a panaszaikat és csak akkor fordulnak szakemberhez, ha a problémájuk nem tűr halasztást. Vannak akik csak azért keresik meg a háziorvost, hogy a nyári vakációjukat táppénzzel hosszabbítsák meg.

A szakorvosi rendelokben továbbra sem kötelezik az orvosokat a programozott betegellátásra, noha a háziorvosoknak ezentúl lehetoséget kell biztosítaniuk az idopont-egyeztetésre - írta a Magyar Hírlap.

Az állampolgárok többsége valójában nem tudja, miről is szól az egészségügy privatizációja, ennek ellenére a magánosítást mégis az egészségügy területén tartaná a leginkább kívánatosnak – ez derült ki az egészségügyi tárca által megrendelt Tárki-felméréséből.

Engedélyeztékaz őssejtek felhasználását kutatási célokra a többségében katolikus Spanyolországban.

A kormány szerdán döntötte el, mire költik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetési tartalékában megmaradt egymilliárd forintot. A pénzt egyebek mellett a támogatott gyógyszerek körének növelésére, és a várakozási idő csökkentésére költik a háziorvosoknál.

Az orvosok nemcsak saját, hanem kollégáik recept-forgalmát is megismerhetik az OEP kimutatásából. Havonta értesíti ezután a háziorvosokat az általuk felírt gyógyszerek mennyiségéről az Országos Egészségbiztosító. Az új tájékoztató rendszer bevezetésétől a gyógyszerhasználat csökkenését várja az OEP.

Rákszurés magánvállalkozásban A ma ismert rákszurési módszereknél nemcsak egyszerubb és gyorsabb, de lényegesen olcsóbb is a daganat kimutatására alkalmas, magyar szabadalom alapján végzett vérvizsgálat. Széles körben egyelőre mégsem terjedhet el, pedig Magyarországon évente 36 ezren halnak meg daganatos betegségekben.

Rövid távon nem várható a terület fejlesztése A szakmai kezdeményezések és részpróbálkozások ellenére továbbra sincsenek sürgősségi osztályok Magyarországon. Évente 500-700 ezer, sürgősségi ellátást igénylő beteget szállít kórházba a mentőszolgálat, melynek saját, s "forradalmi" alapítású gyógyintézménye szervezeti jogosultság nélkül működik.

A kórházi információs helyeken és az interneten mindenki számára elérhetővé tette a győri Petz Aladár Kórház, hogy a fekvő- és a járóbeteg-szakellátásra mennyi ideig kell várakozniuk a betegeknek – jelentette be csütörtökön az előjegyzési rendszert bemutató sajtótájékoztatón Bugovics Elemér főigazgató.

Az anyagi fedezet biztosítását, új intézményi formák kialakítását és az orvosképzés átalakítását javasolja egy most lezárult vizsgálat a haldoklók méltó ellátása érdekében.

Magyarországon a járóbeteg-ellátásban a betegek egyötöde, míg a kórházakban a fele fizet hálapénzt az orvosoknak – derül ki a TÁRKI felméréséből.

REndkívül véradásra kéri az önkénteseket a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezete. Egyelőre csak egy-egy nap érkezett a szükségesnél kevesebb vér, ha azonban ez egy hétig is eltart, veszélybe kerülhet a betegellátás. A nyári hónapokban ugyan az elmúlt 15 évben általános, hogy kevesebb a véradó, de többnyire a műtétek száma is csökkeni szokott. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt főtitkára szerint az idén annyival nem kevesebb a műtétek száma, mind szokott, így mindenképp szükséges, hogy még többen segítsenek.

Tegnap közzétettek egy friss Tárki-jelentést is, amelyből kiderül: a lakosok csak akkor fordulnak segítségért orvoshoz, ha panaszaikat már komolynak érzik. A megkérdezettek kétharmada az elmúlt egy évben fölkereste háziorvosát, 51 százalékuk szakorvoshoz is eljutott, és csak 19 százalékuk volt kórházban. A kutatók szerint ebből arra lehet következtetni, hogy megfelelően működik a háziorvosi rendszer úgynevezett „kapuőr” szerepe. A vizsgálat legmeghökkentőbb következtetése: az állampolgárok többsége valójában nem tudja, miről is szól az egészségügy privatizációja, ennek ellenére a magánosítást mégis az egészségügy területén tartaná a leginkább kívánatosnak.

Vélhetően az érintetteknek csak töredéke van tisztában azzal, hogy rendszeres sportolása, üdülése vagy éppen orvosi kezelése részben jövedelemadója terhére is megoldható. Az állam, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt, az önkéntes egészségpénztárakon keresztül komoly adókedvezménnyel honorálja a számára meglehetősen költséges orvosi kezelést megelőző vagy éppen a rekreációt segítő tevékenységeket.

A rákszűrést vérvétellel végző magánlaboratórium nem győzi a vizsgálatra jelentkezők rohamát. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint az eljárás hatékonyságára nincs tudományos bizonyíték.

Ötmilliárd forint értékű programot indít az egészségügyi szaktárca a "hirtelen szívhalál" túlélési esélyének javítására. Mint korábban írtuk: laikus elsősegélynyújtóknak sokak által látogatott épületekben lesz hozzáférhető a szív újraindítására alkalmas defibrilátor. A szakma kritizálja az elgondolást.

Az új jogszabály szerint hosszabb nyitvatartással, de kevesebb éjszakai gyógyszertár lesz Majdnem egy éve várja végső formába öntését az a jogszabály, amely a jelenleginél jóval kevesebb éjszakai, ügyeletes gyógyszertárat engedne. A hiányt az orvosi ügyeletek úgynevezett kézi gyógyszertára venné át. Pest megyében elébe mentek az említett rendeletnek: július 1-től csökkentették az ügyeletes patikák számát.

A prosztata jóindulatú daganata az idősödő korosztály betegsége, szövettanilag már negyvenéves kortól kimutatható. A prosztatamegnagyobbodás a hatvanéves férfiaknál 40-50 százalékban jár tünetekkel.