Az első pollenek már megjelentek ugyan, de még mindig nem késő a parlagfu irtása. A gyommentesítés elmulasztásáért járó büntetés sajnos hatástalan.

Bár a parlagf? irtása a virágzás megkezdése előtt lenne célszer?, még most, a pollenek megjelenése idején sem késő kaszát ragadni – mondta lapunknak Tóth Ádám, a földm?velésügyi minisztérium növény- és talaj-egészségügyi szolgálatának osztályvezetője. A gyomlálás azonban már nem ajánlott: a növény rángatása, cibálása során ugyanis olyan sok virágpor szabadul el, hogy az még az arra nem érzékenyek egészségét is veszélyezteti. A telektulajdonosokat évek óta jogszabály kötelezi a parlagf? irtására, a gyom megállíthatatlan terjedéséért, a fertőzött területek növekedéséért egyértelm?en a gondatlan telek- és földtulajdonosok okolhatók – véli a szakember.
Az osztályvezető szerint a legnagyobb problémát a telekspekulációs célból vásárolt, elhanyagolt területek jelentik, amelyek tulajdonosát csak hosszas utánajárás után sikerül megtalálni, s a felszólításokra legtöbbször nem is reagálnak. A parlagf? által borított területek 50-60 százaléka az ilyen földek közül kerül ki, de jelentős részük van olyan tőkeerős cégek tulajdonában, amelyeknek az esetleges bírság elenyésző költséget jelent.
A hatályos jogszabályok szerint jelenleg kétféle szankcióval sújthatók azok, akik nem tesznek eleget gyommentesítési kötelezettségüknek: egyrészt növényvédelmi bírsággal, amelynek összege akár egymillió forint is lehet. Másrészt szabálysértési bírsággal, amelyért csak harmincezer forintos maximális büntetés szabható ki. A rendelet betartásáért felelős önkormányzatok többnyire az utóbbit alkalmazzák, mivel így sokkalta gyorsabban és egyszer?bben juthatnak a pénzükhöz.
Az ellenőrzésre és szankcionálásra fordítható források sz?kössége miatt az előírásokat azonban így is kevés helyen tudják betartatni, a felszólítástól a bírság kiszabásáig tartó procedúra pedig olyan hosszadalmas, hogy mire behajtásra kerülne sor, a parlagf? már régen elvirágzott.
Pós Péter, az Asztmások és Allergiások Országos Szövetségének elnöke a mostaninál drasztikusabb szabályozásban látja a megoldást. Úgy véli, az irtás csak ezáltal lehet eredményesebb, és a gyommal borított területek nagyságát végre csökkenteni kell. A szervezet vezetője szerint ehhez többféle jogszabály módosítására lenne szükség, köztük a kétharmados önkormányzati törvényére, illetve több, a környezetvédelmi, valamint a közlekedési és vízügyi tárca által kiadott rendeletre. A gyomnövény visszaszorítását Pós Péter szerint például azzal is el lehetne érni, ha a hatóságok az építési engedély kiadásnak feltételéül szabnák a terület folyamatos gyommentesen tartását. Ennek elmulasztása esetén pedig a hatóság azonnal felfüggesztené az engedélyt, az építtető és a kivitelező költségére elrendelnék a kényszerkaszálást. Az ügy milliókat érintő volta miatt a szervezet vezetője, a nemdohányzók védelméről szóló törvényhez hasonlóan, egy külön jogszabály megalkotását tartaná a legmegfelelőbbnek.