Bár még nem kezdődött el a parlagfű főszezonja, máris sokan megrohanták a patikákat, hogy gyógyszerekkel enyhítsék allergiás panaszaikat. Magyarország a parlagfűterjedés európai epicentruma, a mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területek 80 százaléka fertőzött. Emiatt hazánkban mitegy hárommillió ember szenved allergiás panaszoktól. Ennek ellenére csupán évi egymilliárd forintot fordítunk a parlagfű elleni védekezésre, pedig becslések szerint e célra évente 6-8 milliárd forintot kellene fordítani.

Magyarországon becslések szerint mintegy hárommillió ember szenved különféle allergiás panaszoktól. Az allergiás betegek körében a parlagfűre érzékenyek az első helyet foglalják el. Ennek ellenére kevés, mindössze évi egymilliárd forint jut a parlagfű elleni védekezésre. Ez azonban még a "tűzoltásra" sem elég, érdemi lépések megtételéhez még kevésbé. A korszerű, valóban eredményes védekezéshez ennél jóval több pénzre, és számos jogszabály módosítására lenne szükség - véli Illés Zoltán, a parlagfű elleni védekezés érdekében felállított parlamenti eseti bizottság egyik tagja.

A parlagfű okozta problémák súlyosságát jelzi, hogy a betegstatisztikák szerint 1980-hoz képest a légúti allergiások és asztmások száma ötszörösére nőtt mára. A parlagfűszezonban kialakuló állapotokat jól mutatja a gyógyszer-fogyasztás alakulása is: az 1998-2002 között mért adatok azt mutatják, hogy a a szteroid tartalmú orrspray-k használata napi 10,3 millióról majd húszmillióra, az alsó légutak főleg asztmában használatos, belégzésre használható szteroid készítményeinek fogyása 9,4 millióról 16 millióra növekedett.

- A bizottság ősszel terjeszti a parlament elé határozattervezetét, amely a parlagfű elleni védekezés érdekében indokolt javaslatokat tartalmazza - mondta Illés Zoltán. Meglátása szerint számos törvényt kellene ahhoz módosítani, hogy a legnagyobb gondot okozó - a magáningatlanokon elszaporodó - parlagfű kényszervágását eredményesen el lehessen végezni. A növényvédelemről szóló 2000.évi XXXV. törvény ugyanis kimondja: a termelő, földhasználó köteles a gyomnövények, mint például a parlagfű ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani. Csakhogy a földtulajdonosok nem tesznek eleget ezen kötelezettségüknek. A helyzeten javítana, ha a törvényt - a parlamenti bizottság javaslatának megfelelően - úgy módosítanák, hogy a földtulajdonosok helyett az állam által elvégzett kényszerkaszálás költségét rávezetnék a föld tulajdoni lapjára, így azt a tartozás kiegyenlítéséig nem lehetne eladni. Így érdekeltté válnának a földtulajdonosok is a parlagfű elleni védekezésben.

Illés Zoltán elmondta: a jelenlegi egymilliárd forint többszörösére, éves szinten 6-8 milliárd forintra lenne szükség. Ebből hárommilliárd forint értékben egy olyan alapot hoznának létre, amelyből "meghiteleznék" a törvény rendelkezéseit be nem tartó gazdáknak a földjükön végzett parlagfűírtást. További tételként szerepelne a civil szervezetek parlagfű elleni tevékenységének támogatása pályázati keretek között. Szükség lenne olyan forrásokra is, melyekből fedezni lehetne a nagy állami cégek parlagfű elleni kiadásait is. Így például ebből a keretből finanszírozhatná a Magyar Államvasutak a vasúti pálya melletti területek pralagfűmentesítését, mint ahogyan az autópálya-kezelő cégek is ebből az összegből fizetnék az autópályák melletti területeken a védekezés költségeit.
Az ÁNTSZ adatai szerint a parlagfűkoncentráció 2001 nyarán érte el az eddig mért legmagasabb csúcsot. Akkor magas, 30 pollen/m3 feletti értékeket mértek Kecskeméten, Pécsett, és Szekszárdon. A többi állomáson a magas kategória határt augusztus 20. körül érzékelték, mely néhány nap alatt, a meleg száraz időjárásnak köszönhetően rohamosan emelkedett és meghaladta a nagyon magas, 100 pollen/m3 feletti értéket. Több napon át tartó 500 pollen/m3 feletti érték fordult elő Debrecenben, Nyíregyházán és Zalaegerszegen. 1000 pollen/ m3 feletti átlagértéket 2001 szepőtember első napjaiban Debrecenben és Nyíregyházán mértek. A fővárosban általában alacsony a pollenkoncentráció, 100 pollen/m3 alatt marad.