A természetben kempingezni, túrázni készülő nyaralóknak három védőoltást ajánl megfontolásra az epidemiológus. Ezek: a tetanusz emlékeztető oltás, a hepatitisz-A elleni oltás és a kullancs terjesztette agyvelőgyulladást megelőző vakcina.

Dr. Jelenik Zsuzsa epidemiológus tanácsaival meg akarja óvni a nyaralókat attól, hogy akár az egészségüket is tönkretegyék a természet nem éppen civilizált és sterilizált terepein való barangolások közben történő balesetek, fertőzések. Ezért ajánlja, hogy - úti célhoz igazodva - mérlegeljük, nincs-e szükség a feljebb említett három oltás valamelyikére. A kullancs elleni oltásra, például, Európa számos országában lehet szükség, hiszen nemcsak Magyarország erdei fertőzöttek az agyvelőgyulladás kórokozóját terjesztő kullanccsal - ebben a tekintetben Finnországban, a balti országokban, Lengyelországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Szlovéniában is hasonlóan rossz a helyzet.

Az aktívnak nevezett kullancs elleni oltással ellenanyagot termelő antigének jutnak a szervezetbe. A teljes védelemhez három oltás szükséges: az első kettőt pontosan egy hónap különbséggel kell beadatni, a harmadikat pedig rá hat hónapra. Gyorsított eljárással is meg lehet szerezni a szükséges védelmet, mert van olyan vakcina, amelyből az első két oltás között csak két hétnek kell eltelni, és egy hét múlva, tehát az első oltástól számított 21. napon kell a harmadik adagot megkapni.

A jelenleg Magyarországon forgalomban lévő kullancselleni oltás csak a vírusos agyvelőgyulladás ellen véd. Egyelőre nincs védőoltás a ugyancsak kullancs által terjesztett, de egészen már kórokozótól származó

Lyme-kór ellen. (Az a védőoltás, amelyet az Egyesült Államokban alkalmaznak, egy megint csak egészen más kórokozótól való Lyme-kórt előz meg). A Lyme-kór leggyakrabban igen látványos bőrtünettel - a kullancscsípéstől mint középponttól kokárdaszerűen terjedő bőrelváltozással kezdődik. Ritkábban a fül alatt, fülcimpát érintő, vagy a hajas fejbőr alatt lévő foltos, nyirokcsomó-duzzanattal járó elváltozás keletkezik. Ezek alapján a betegség könnyen diagnosztizálható, és - időben érkező orvosi segítség esetén - jól gyógyítható.

Az oltással megelőzhető agyvelőgyulladásnak több formája van. A betegség eleve is két fázisban zajlik. A csípés utáni első néhány napban influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek, de olyan enyhe formában, hogy a betegnek eszébe sem jut orvoshoz mennie. Az esetek jórészében a dolog ennyiben is marad, és ezzel védetté is válik az illető. Kialakulhat azonban a másik fázis, amelyben jellegzetesen idegrendszeri tünetek - fejfájás, szédülés, hányás lép fel, a fertőzést elszenvedő ember aluszékonnyá, válhat, megbénulhatnak a felső kar izmai, súlyosabb esetekben más izomcsoportok is felmondják a szolgálatot. Ilyen esetben természetesen kórházi kezelésre van szükség. Lehetőség csak tüneti kezelésre van, mert specifikus gyógyszer erre a betegségre nincs. Az aktív védőoltással azonban három évre meg lehet óvni a szervezetet a megbetegedéstől, a hármas oltás rendszeres ismétlésével pedig a védelem akármeddig kiterjeszthető.

A kullancs elleni oltásokat minden házi orvos beadhatja.

Kullancsveszélyes régiók Magyarországon:

Budapest és környéke
Zala megye
Somogy megye
Vas megye
Győr-Sopron megye
Komárom-Esztergom megye
Fejér megye
Veszprém megye
Baranya megye
Nógrád megye
Heves megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye

(Budapesten) Lyme-kór kezelésére szakosodott gyógyintézmény: Szt. László Kórház, IV. Belgyógyászati osztály, Lyme-kór és zoonózis ambulancia. Tel.: 455-8122, 455-8145.