Nem esik messze az alma a körtétől
Mikor evett utoljára almát? Az üzletek gazdag gyümölcsválasztékát látva hajlamosak vagyunk megfeledkezni az itthon is bőségesen termő almáról és körtéről. Öreg hiba, ugyanis sokkal hasznosabbak számos egzotikus társuknál.
A
magyar alma
Almából hazánkban a legnagyobb az egy főre jutó termelés és fogyasztás földrészünkön.
Ennek ellenére még így sincs meg a napi egy darab fejenként, pedig az angol
közmondás szerint: "An apple a day keeps the doctor away!", vagyis
napi egy alma az orvost távol tartja.
Európa-szerte több ezer fajtájával vezeti a mezőnyt a gyümölcsök között, itthon
is egyaránt kedvelik a nyári és őszi almákat, de ezek ma már alig találhatók
meg a piacokon, mint ahogy eltűnőben van a dédanyáink által kedvelt London pepin
és az Arany parment is. Manapság elsősorban a Jonatán módosulásait, az Idaredet
és Jonagoldot keresik. Népszerűek még a Golden, a Starking és a zöldalma fajták
is. A magyar alma messze földön híres, nagy ültetvények vannak Zalában, a Duna-Tisza
közén, és világviszonylatban is elsőrangú a felső-magyarországi, szabolcsi alma.
Az alma eltarthatósága a tárolási technikától függ. A jonatán például 2-2,5
°C fokon, 90-92 % relatív páratartalom mellett 6-8 hónapig tartható el anélkül,
hogy romlana a minősége. A legősibb tárolási mód a szárítás vagy aszalás.
A gyógyító elixír
Az almát olyan hatalmas gyógyerővel ruházták fel már a kezdet kezdetén, hogy
ez a gyümölcsök királynőjévé tette. Elsőként az indiai ajurvédikus orvosok ajánlották
a hasmenés gyógyítására, majd a kínaiak írták fel a fa kérgét cukorbetegség
gyógyítására. A múlt században a sápkóros kislányokkal etettek olyan almát,
amelybe korábban napokon át vasszögek voltak beleszúrkálva. Ezek után nézzük
meg, mi miatt tekinthető az egyik legegészségesebb gyümölcsnek.
Emésztőrendszer
A gyümölcs húsában jelentős mennyiségű pektin található. Ez a vízoldékony rostanyag
- érdekes módon - a hasmenés és a székrekedés ellen is hatékony. Az alma pektinjét
a bélben élő baktériumok úgy alakítják át, hogy a hurutos bélnyálkahártyán védő
réteget képez, így enyhítve a hasmenéses tüneteket. A pektin emellett mint rostanyag
növeli a széklet térfogatát, ennek következtében fokozódik a bélperisztaltika
és a salakanyag gyorsabban távozik a szervezetből, tehát megelőzi a székrekedést.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindegy, nyersen vagy főzve fogyasztjuk
az almát, ugyanis hasmenés kezelésére a főtt vagy párolt, míg székrekedés orvoslására
a nyers forma vált be.
A pektin megköti a vastagbélben a rákkeltő anyagokat és a különböző méreganyagokat
(ólom, higany, egyéb nehézfémek), így véd a daganatok, elsősorban a vastagbélrák
ellen.
Az almában található gyümölcssavak, különösen az almasav jótékonyan hat a belek
és a máj működésére. A természetgyógyászok gyomorbántalmakra is ajánlják a reszelt
alma fogyasztását, mert kiváló gyomorerősítőnek és étvágygerjesztőnek tartják.
Szív és érrendszer
A már sokat emlegetett pektin csökkenti a vér koleszterinszintjét, amely a szív-
és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora. A mézes almát például ősidők
óta fogyasztják szívbetegségek megelőzésére. Az alma magas káliumtartalmánál
fogva a szívinfarktus és a magas vérnyomás ellen is hatásos.
Vizeletkiválasztó rendszer
A tapasztalatok szerint az alma tehermentesíti a vesét, csökkenti a vesekő-
és húgysavképződést, vagyis csökken a vesekőbetegség, illetve a köszvény kialakulási
esélye.
Idegrendszer
Az alma a fejfájás kiváló ellenszere, ennek leküzdésére a természetgyógyászok
gyakran javasolják, hogy reggel, éhgyomorra egyen meg a beteg egy szeletekre
vágott, enyhén sózott almát egy héten keresztül. Az almasavnak pedig agyműködést
serkentő hatást tulajdonítanak.
Mindent összevetve az alma eséllyel pályázhatna a legegészségesebb gyümölcs
címére, annak ellenére, hogy vitamin- és ásványianyag-tartalom terén néhány
gyümölcs megelőzi.
Körte
Csukás István Süsüjének kedvenc csemegéje a vadkörte. Nyilván hasonlóan vélekedtek
e gyümölcsről őseink is, hiszen több ezer éves svájci leletek utalnak arra,
hogy a korabeli emberek Süsühöz hasonlóan szintén szorgalmasan gyűjtögették
ezt a gyümölcsöt. Az ókorban is igen elterjedt volt, termeszteni is az akhájok
kezdték el. A rómaiak a körtének már mintegy negyven fajtáját ismerték. Ez mára
körülbelül háromszázra bővült, már ami a termesztett fajtákat illeti. Az alma
után tehát a körtéből a legnagyobb a választék. Ahogyan a legtöbb gyümölcshöz,
ehhez is számos szimbólum kapcsolódik. Európában a körte az egészség, a szerencse
és a remény jelképe, míg Kínában a hosszú életé, az igazságé és a helyes ítélőképességé.
A rómaiak a körtéből bort is készítettek egyes gombamérgezések ellen, de a körtebort
a XVII. században már kúraszerűen is fogyasztották. A gyógyírt a vadon termő
és a termesztett körték kombinációjából készítették. Ekkortájt tevékenykedett
füvesemberként Nicolas Culpeper, aki így figyelmeztet: "Mind az összes
édes és zamatos fajta segít a pocakot leapasztani többé-kevésbé. Azok, amelyek
kemények és savanyúak, ezzel szemben legalább ennyire eldugítják." Ez a
megállapítás mára sem vesztette érvényét, vagyis várjuk meg, amíg a körte beérik.
Hazánkban utalást a körtére 1055-ből találunk a Tihanyi Apátság alapítólevelében,
ahol kurtuel fa néven említik.
A körte és az egészség
Már csupán két szűk hónap, és beköszönt a tél, amikor már alig néhány fajta
gyümölcsöt találunk a piacon. A szegényes választék ellenére a körték még ránk
mosolyognak a ládákból. Legismertebb fajtái a korai érésű Árpás, a késő nyári
Vilmos körte, az őszi Császárkörte, a Hardy-vajkörte, valamint a téli Alexander.
Az étkezési körték húsa fehér, lédús, a főzni valók kemények, jellegtelen ízűek;
ez utóbbiak tovább tarthatók el. A természetgyógyászok szerint kitűnő sóoldó
és savtalanító hatással rendelkezik, ezért szívesen alkalmazzák köszvény, reuma
és vesekő esetén. Egy svéd természetgyógyász Ebba Waerland körtekúrával gyógyítja
az epebetegeket, amikor 3-8 napon keresztül csak körtét ehetnek a páciensek,
abból azonban bármennyit. A kúrát gyógyteákkal, gyógyfürdőkkel és talpmasszázzsal
egészíti ki. A kúrára azonban csak az érett, lédús, édes fajták alkalmasak,
a kemény fajtáktól nem várható eredmény.
A körte vízhajtó anyagai segítik a felhalmozódott méreganyagok kiürülését a
szervezetünkből, és napi 4-5 pohár körtelé a hólyaghurutot is enyhíti.
Sok rost található benne, ezért a belek szempontjából rendkívül előnyös, hiszen
serkenti a bélműködést, csökkentve ezáltal a székrekedéssel járó panaszokat,
továbbá szerepet játszik a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében is. Ezek
az oldhatatlan rostok felerészt a körte héjában találhatók, ezért az érzékeny
emésztőrendszerrel rendelkezők esetében puffadást okozhatnak. Nekik javasoljuk,
hogy hámozzák meg a gyümölcsöt, esetleg párolják, vagy főzzék is meg. Magas
pektintartalmánál fogva csökkenti a különböző zsírok felszívódását, így a vér
koleszterinszintjét is kedvezően befolyásolja.
A benne található bór miatt különösen ajánlható a nőknek a változó korban, hiszen
a bór gátolja a menopauza utáni csontvesztést és a kalciummal, a magnéziummal,
valamint a D-vitaminnal együttműködve segít megakadályozni a csontritkulás kialakulását.
Gyógyító hatását főleg a rostanyagainak köszönheti, ugyanis a sors jelentős
mennyiségű vitaminnal és ásványi anyaggal nem áldotta meg. Ennek ellenére a
benne található B-vitaminok segítik a tápanyagokból felszabadítani az energiát,
így a fáradtság leküzdésére alkalmasak. A kutatások bizonysága szerint a B-vitaminok
hiánya fokozott ingerlékenységhez, idegességhez vezethet, nem véletlen, hogy
a stressz-készítményeknek is alapanyagául szolgál. C-vitamin is fellelhető a
körtében, bár négyet, ötöt is el kell fogyasztani ahhoz, hogy egy felnőtt napi
szükségletét biztosítsa. Káliumtartalmának köszönhetően pedig hozzájárulhat
a vérnyomás szabályozásához.
A körte a legritkább esetben vált ki allergiás reakciót, ezért a csecsemők elsőként
adható gyümölcsei közé tartozik. Miután egy körte átlagosan 60-70 kcal energiát
tartalmaz, ennek nagy részét pedig a gyümölcscukor teszi ki, így könnyen és
jól felhasználható energiaforrásnak tekinthető.
Birs
A birsalma vagy birskörte egyike a legrégebben termesztett gyümölcseinknek,
bár manapság sajnos nem örvend túl nagy népszerűségnek. Kemény húsú, savanykás
ízű, Ázsiában őshonos növény. Sok változata ismert. Nyersen ritkán fogyasztjuk,
elsősorban lekvárt, befőttet, édességet készítünk belőle, amikor is sárgás színe
a főzés hatására rózsaszínre változik. Pektintartalma nagyon magas, ennélfogva
hasmenés esetén lereszelve kitűnően alkalmazható. A pektin emellett a vér koleszterinszintjének
rendben tartásában is szerepet játszik.
Szöveg:
Janovits Gabi dietetikus
Fotó: Körmendi Imre