Nemcsak a jobbkezeseké a világ

Az emberiség kilencven százaléka a jobbkezes többséghez tartozik.
A test bal oldalának gyengesége szólásokban, lekicsinylő jelzőkben is megfogalmazódott: bal lábbal kelt fel, balfácán, balsors, balszerencse.
Pedig a bal kezüket használók semmiben sem maradnak el jobbkezes társaiktól. De miért is lesznek egyesek balkezesek?

Az emberek többsége ősidők óta jobbkezes. A múlt században az előítéletek miatt sok szülő, oktató erőszakkal próbálta a "különc" gyermekeket jobbkezességre szoktatni. Ennek gyakran, a siker ellenére, negatív következményei is voltak. Ma már az erőszakos átnevelés szerencsére ritkán fordul elő, köszönhetően talán annak, hogy sok híres sportoló, művész balkezes.
Az emberi agy nagyagyi részét a felső hosszanti hasadék jobb és bal féltekére osztja. Mindkét agyfélteke hasonló funkcionális lehetőséggel rendelkezik, hasonló idegsejtekből, neuronokból áll. A jobbkezes emberek bal agyféltekéje dominál a másik felett, a balkezeseknél ez általában fordítva van. Tehát a bal agyfélteke a jobb oldalunkkal, jobb agyféltekénk a ballal van kapcsolatban. A két agyfélteke a fehérjeállományú Corpus Callosumon keresztül kapcsolódik össze. Az újszülöttek agyában még nincs uralkodó, domináns agyfélteke. Kezdetben mindkét kezével nyúl a tárgyak felé. A tárgyakért nyúlás és a fogás nyomán alakul ki térbeli tájékozódása; előbb szemével kiválasztja a tárgyat, majd egyik kezével utánanyúl, behatol a térbe. A kéz manipulatív tevékenysége sajátos kapcsolatot alakít ki a kibontakozó gyermek és a környezet között.
A kart a szem vezérli. A csecsemő egyszerre csak egy tárgyra figyelhet, egy időben csak egy dologgal foglalkozhat, csak ennek megtapasztalását vésheti be agyába. A kéz feladata, hogy a sok dologból kiemeljen egyet azok közül, amelyekre a szem és a figyelem irányul. A szem és a kéz együttműködése közvetlen érzékeléshez, tapasztaláshoz segíti a csecsemőt, akinek személyisége (öntudata) is a tárgyaktól, környezettől való elhatárolódás nyomán alakul ki. Természetesen az öröklődés, a gének meghatározzák, milyen lesz ez a személyiség, de a környezet inspirálása nélkül nehezen bontakozhatna ki lényünk.
Az ujjak mozgássorozatait velünk született idegrendszeri program szabályozza. A gyermek gyakorolja a fogást; később azzal a kezével fog majd, amelyikkel jobb eredményeket ér el. Az ügyesebb, sikeresebb kéz az emberek többségénél a jobb kéz. Sokszor a fej tartási rendellenessége, idegrendszeri sérülés, a kar fizikai sérülése, a szem betegsége nehezíti a csecsemő finommozgásos fejlődését, kézhasználatát. A balkezesség azonban nem köthető semmilyen fizikai elváltozáshoz, egyszerű genetikai oka van, a balkezes csecsemő ügyesebben fog bal kézzel, agyának jobb féltekéje válik dominánssá. Egyes megfigyelések azt igazolják, hogy az emberszabású majmok kétkezesek, egyaránt jól használják karjukat, kezüket. Számukra létkérdés, hogy a fák ágai között biztonsággal haladhassanak; az egyik kéz gyengesége, sutasága bizonytalanná tehetné mozgásukat. Az ő életükben a külső világból elvonatkoztatott fogalmi világnak nincs olyan nagy jelentősége, mint az embereknél. Tárgyhasználatuk, kommunikációjuk kezdetleges. Pszichés sérülés veszélye nélkül jobb, vagy balkezessé nevelhetők.
Más megfigyelések szerint száz emberszabású majom közül 48 balkezes,
4 kétkezes, a többi pedig jobbkezes volt; rendszeresen ugyanazzal a kezével hadonászott, mutogatott, evett. A kőkorszaki eszközök is hasonló kezesség-megoszlásról tanúskodnak. Az időben haladva az emberiség egyre inkább jobbkezessé vált. Az egyik kéz dominanciájának első megnyilvánulása összefügg a beszéd kialakulásával, a kisgyerekek általában kétéves korukban kezdenek el beszélni, ugyanekkorra válik jellegzetessé kézhasználatuk is. Óvodában az ötéves gyerekeknél már kezdik tudatosítani az oldalak elnevezését, a jobb, illetve a bal kéz megkülönböztetését. Vannak gyerekek, akik még nyolcéves korukban is összekeverik jobb kezüket a ballal. Ez is bizonyítja, hogy a jobb és bal irányok képzete csak hosszú fejlődési folyamat eredményeként alakul ki.
A jobbkezes embereknél a bal agyfélteke felelős a beszédért is. Másik agyféltekéjük anatómiailag azonos, ám néma. Ugyanakkor azoknál a gyerekeknél, akiknél sérülés vagy baleset miatt elpusztul a beszédért felelős agyszövet, a jobb agyfélteke azonos értékű "alvó beszédközpontja" újratanulással képes pótolni az elveszett bal beszédközpontot. Az agy bal fele a látótér jobb oldalával van összeköttetésben. Ha valakinél baleset vagy sebészeti beavatkozás miatt megszűnik az agyféltekék közti kapcsolat, jobb szemének eltakarása után hiába lát bal szemével egy tárgyat, nem tudja megnevezni, de tudja, mire való. Ha jobb kezébe adják a kést, már tudja a nevét is, mert az ingerület nem vizuális ingerként eljutott a bal agyféltekei beszédközpontba. Tehát a tapintásnak, a kézzel való érintésnek ebben az esetben látás- értéke volt, a jobbkezes, jobb kezével "látott".
A balkezes emberek esetében a beszédközpont általában a jobb agyféltekében van, de előfordulnak kivételek is. Ugyanígy előfordulhat az is - annak ellenére -, hogy bal kezük az ügyesebb, bal agyféltekéjük a domináns. A balkezes emberek sokkal könnyebben válnak kétkezessé, mint jobbkezes társaik. Gyakran már gyermekkorban is spontán mindkét kezükkel ügyesen fognak, s csak írástanuláskor, rajzoláskor válik egyértelművé, hogy balkezesek. A balkezesség, a bal oldali dominancia egy családon belül halmozottan előfordulhat, de vannak családok, ahol még sohasem volt balkezes családtag. A fiúk közül 2 százalékkal többen lesznek balkezesek, mint a lányok közül.
A balkezes gyermekeket segíteni kell abban, hogy bal kezüket zökkenőmentesen használhassák a jobbkezesek világában. Vegyünk nekik balkezes használati tárgyakat, például balkezes töltőtollat, ollót. Tekintve, hogy nincsenek balkezes szakmák, sok, gyors íráshoz kötött munkánál (postai alkalmazott, számlázó) a balkezesség hátrányos lehet. (A legtöbb társadalomban balról jobb felé haladva írnak, ez az írástechnika balkezes ember számára nehéz.) Az iskolában, óvodában a pedagógusok feladata segíteni a balkezes gyerekeket. Ha a szülő külön nem hozza tudomásra, a pedagógusnak kell felfigyelnie a balkezességre.
A kisebbségben lévők igyekeznek hasonulni a többséghez, a ceruzát abba a kezükbe szeretnék fogni, mint a többiek. De önfeledt játékkor, vagy fogmosáskor már domináns kezüket használják. Iskolában a balkezes gyermeket a pad bal szélére, vagy másik balkezes gyerek mellé célszerű ültetni. A születésénél fogva balkezes gyermek balkezesként egészséges. A kényszeres átszoktatáskor a domináns agyféltekét kevésbé foglalkoztatják, gyengítik, a másik agyféltekét munkára késztetik, fejlesztik, erősítik. Mindez kimerültséget, érzelmi és beszédzavarokat okozhat, sérül a gyermek térérzékelő képessége, fokozódik agresszivitása, sérül a személyisége, csökken az önbizalma.
Az óvodai pedagógus a gyermek dadogásából, bizonytalan kézhasználatából, a bal kéz testhez szorításából felismerheti az átszoktatás tüneteit, ilyenkor még lehetséges a visszaállítás, a bal kéz dominanciájának helyreállítása. Ha ez nem sikerül, a gyermek iskolai eredményei rosszak lesznek, nehezen tanul meg írni és olvasni. A negatív átszoktatáson átesettek személyiségkorrekcióját még iskolás korban is érdemes megpróbálni, hiszen az eredetileg balkezes gyermek csak balkezesként találhat ismét magára. Sok sportágban a fordított kézhasználat előnyös lehet, ezért a balkezes gyerekeket érdemes beíratni vívni vagy kosárlabdázni. Jó hír lehet számukra az is, hogy a fejlett országokban már semmiféle negatív megkülönböztetés nem éri a balkezeseket, sőt, Amerikában augusztus
13-át a Balkezesek Világnapjává tették.

Szöveg: Dadányi István,
Fotó: Bodó Gábor

tartalom