Nemcsak a jobbkezeseké a világ
Az emberiség kilencven százaléka a jobbkezes többséghez tartozik.
A test bal oldalának gyengesége szólásokban, lekicsinylő jelzőkben is megfogalmazódott:
bal lábbal kelt fel, balfácán, balsors, balszerencse.
Pedig a bal kezüket használók semmiben sem maradnak el jobbkezes társaiktól.
De miért is lesznek egyesek balkezesek?
Az emberek többsége ősidők óta jobbkezes. A múlt században az
előítéletek miatt sok szülő, oktató erőszakkal próbálta a "különc" gyermekeket
jobbkezességre szoktatni. Ennek gyakran, a siker ellenére, negatív következményei
is voltak. Ma már az erőszakos átnevelés szerencsére ritkán fordul elő, köszönhetően
talán annak, hogy sok híres sportoló, művész balkezes.
Az emberi agy nagyagyi részét a felső hosszanti hasadék jobb és bal féltekére
osztja. Mindkét agyfélteke hasonló funkcionális lehetőséggel rendelkezik, hasonló
idegsejtekből, neuronokból áll. A jobbkezes emberek bal agyféltekéje dominál
a másik felett, a balkezeseknél ez általában fordítva van. Tehát a bal agyfélteke
a jobb oldalunkkal, jobb agyféltekénk a ballal van kapcsolatban. A két agyfélteke
a fehérjeállományú Corpus Callosumon keresztül kapcsolódik össze. Az újszülöttek
agyában még nincs uralkodó, domináns agyfélteke. Kezdetben mindkét kezével nyúl
a tárgyak felé. A tárgyakért nyúlás és a fogás nyomán alakul ki térbeli tájékozódása;
előbb szemével kiválasztja a tárgyat, majd egyik kezével utánanyúl, behatol
a térbe. A kéz manipulatív tevékenysége sajátos kapcsolatot alakít ki a kibontakozó
gyermek és a környezet között.
A kart a szem vezérli. A csecsemő egyszerre csak egy tárgyra figyelhet, egy
időben csak egy dologgal foglalkozhat, csak ennek megtapasztalását vésheti be
agyába. A kéz feladata, hogy a sok dologból kiemeljen egyet azok közül, amelyekre
a szem és a figyelem irányul. A szem és a kéz együttműködése közvetlen érzékeléshez,
tapasztaláshoz segíti a csecsemőt, akinek személyisége (öntudata) is a tárgyaktól,
környezettől való elhatárolódás nyomán alakul ki. Természetesen az öröklődés,
a gének meghatározzák, milyen lesz ez a személyiség, de a környezet inspirálása
nélkül nehezen bontakozhatna ki lényünk.
Az ujjak mozgássorozatait velünk született idegrendszeri program szabályozza.
A gyermek gyakorolja a fogást; később azzal a kezével fog majd, amelyikkel jobb
eredményeket ér el. Az ügyesebb, sikeresebb kéz az emberek többségénél a jobb
kéz. Sokszor a fej tartási rendellenessége, idegrendszeri sérülés, a kar fizikai
sérülése, a szem betegsége nehezíti a csecsemő finommozgásos fejlődését, kézhasználatát.
A balkezesség azonban nem köthető semmilyen fizikai elváltozáshoz, egyszerű
genetikai oka van, a balkezes csecsemő ügyesebben fog bal kézzel, agyának jobb
féltekéje válik dominánssá. Egyes megfigyelések azt igazolják, hogy az emberszabású
majmok kétkezesek, egyaránt jól használják karjukat, kezüket. Számukra létkérdés,
hogy a fák ágai között biztonsággal haladhassanak; az egyik kéz gyengesége,
sutasága bizonytalanná tehetné mozgásukat. Az ő életükben a külső világból elvonatkoztatott
fogalmi világnak nincs olyan nagy jelentősége, mint az embereknél. Tárgyhasználatuk,
kommunikációjuk kezdetleges. Pszichés sérülés veszélye nélkül jobb, vagy balkezessé
nevelhetők.
Más megfigyelések szerint száz emberszabású majom közül 48 balkezes,
4 kétkezes, a többi pedig jobbkezes volt; rendszeresen ugyanazzal a kezével
hadonászott, mutogatott, evett. A kőkorszaki eszközök is hasonló kezesség-megoszlásról
tanúskodnak. Az időben haladva az emberiség egyre inkább jobbkezessé vált. Az
egyik kéz dominanciájának első megnyilvánulása összefügg a beszéd kialakulásával,
a kisgyerekek általában kétéves korukban kezdenek el beszélni, ugyanekkorra
válik jellegzetessé kézhasználatuk is. Óvodában az ötéves gyerekeknél már kezdik
tudatosítani az oldalak elnevezését, a jobb, illetve a bal kéz megkülönböztetését.
Vannak gyerekek, akik még nyolcéves korukban is összekeverik jobb kezüket a
ballal. Ez is bizonyítja, hogy a jobb és bal irányok képzete csak hosszú fejlődési
folyamat eredményeként alakul ki.
A jobbkezes embereknél a bal agyfélteke felelős a beszédért is. Másik agyféltekéjük
anatómiailag azonos, ám néma. Ugyanakkor azoknál a gyerekeknél, akiknél sérülés
vagy baleset miatt elpusztul a beszédért felelős agyszövet, a jobb agyfélteke
azonos értékű "alvó beszédközpontja" újratanulással képes pótolni az elveszett
bal beszédközpontot. Az agy bal fele a látótér jobb oldalával van összeköttetésben.
Ha valakinél baleset vagy sebészeti beavatkozás miatt megszűnik az agyféltekék
közti kapcsolat, jobb szemének eltakarása után hiába lát bal szemével egy tárgyat,
nem tudja megnevezni, de tudja, mire való. Ha jobb kezébe adják a kést, már
tudja a nevét is, mert az ingerület nem vizuális ingerként eljutott a bal agyféltekei
beszédközpontba. Tehát a tapintásnak, a kézzel való érintésnek ebben az esetben
látás- értéke volt, a jobbkezes, jobb kezével "látott".
A balkezes emberek esetében a beszédközpont általában a jobb agyféltekében van,
de előfordulnak kivételek is. Ugyanígy előfordulhat az is - annak ellenére -,
hogy bal kezük az ügyesebb, bal agyféltekéjük a domináns. A balkezes emberek
sokkal könnyebben válnak kétkezessé, mint jobbkezes társaik. Gyakran már gyermekkorban
is spontán mindkét kezükkel ügyesen fognak, s csak írástanuláskor, rajzoláskor
válik egyértelművé, hogy balkezesek. A balkezesség, a bal oldali dominancia
egy családon belül halmozottan előfordulhat, de vannak családok, ahol még sohasem
volt balkezes családtag. A fiúk közül 2 százalékkal többen lesznek balkezesek,
mint a lányok közül.
A balkezes gyermekeket segíteni kell abban, hogy bal kezüket zökkenőmentesen
használhassák a jobbkezesek világában. Vegyünk nekik balkezes használati tárgyakat,
például balkezes töltőtollat, ollót. Tekintve, hogy nincsenek balkezes szakmák,
sok, gyors íráshoz kötött munkánál (postai alkalmazott, számlázó) a balkezesség
hátrányos lehet. (A legtöbb társadalomban balról jobb felé haladva írnak, ez
az írástechnika balkezes ember számára nehéz.) Az iskolában, óvodában a pedagógusok
feladata segíteni a balkezes gyerekeket. Ha a szülő külön nem hozza tudomásra,
a pedagógusnak kell felfigyelnie a balkezességre.
A kisebbségben lévők igyekeznek hasonulni a többséghez, a ceruzát abba a kezükbe
szeretnék fogni, mint a többiek. De önfeledt játékkor, vagy fogmosáskor már
domináns kezüket használják. Iskolában a balkezes gyermeket a pad bal szélére,
vagy másik balkezes gyerek mellé célszerű ültetni. A születésénél fogva balkezes
gyermek balkezesként egészséges. A kényszeres átszoktatáskor a domináns agyféltekét
kevésbé foglalkoztatják, gyengítik, a másik agyféltekét munkára késztetik, fejlesztik,
erősítik. Mindez kimerültséget, érzelmi és beszédzavarokat okozhat, sérül a
gyermek térérzékelő képessége, fokozódik agresszivitása, sérül a személyisége,
csökken az önbizalma.
Az óvodai pedagógus a gyermek dadogásából, bizonytalan kézhasználatából, a bal
kéz testhez szorításából felismerheti az átszoktatás tüneteit, ilyenkor még
lehetséges a visszaállítás, a bal kéz dominanciájának helyreállítása. Ha ez
nem sikerül, a gyermek iskolai eredményei rosszak lesznek, nehezen tanul meg
írni és olvasni. A negatív átszoktatáson átesettek személyiségkorrekcióját még
iskolás korban is érdemes megpróbálni, hiszen az eredetileg balkezes gyermek
csak balkezesként találhat ismét magára. Sok sportágban a fordított kézhasználat
előnyös lehet, ezért a balkezes gyerekeket érdemes beíratni vívni vagy kosárlabdázni.
Jó hír lehet számukra az is, hogy a fejlett országokban már semmiféle negatív
megkülönböztetés nem éri a balkezeseket, sőt, Amerikában augusztus
13-át a Balkezesek Világnapjává tették.
Szöveg:
Dadányi István,
Fotó: Bodó Gábor