A küklopszok és a küklopia
Avagy: görög mítosz az orvosi terminológiában

Néhány évvel ezelőtt szicíliai körutazás során egy Milazzo nevű városba érkeztem, annak is a hajóállomására. Onnan indultak a hajók észak felé, a Lipari szigetekre. Ha több időm lett volna, megvártam volna a következő hajójáratot - két okból: megnézhettem volna a gyönyörű Strombolit, a szunnyadó vulkánt és a többi vulkánt; a Stromboli látványa állítólag még a füstölgő Etnán is túltesz szépségben.
A mi volt a másik ok? A rejtélyes egyszemű óriások: a görög mitológia küklopszai.
A durva, műveletlen, nagyerejű, emberevő hatalmas szörnyetegek egyes források szerint műhelyüket a Lipari szigeteken tartották, más források viszont az Etna mélyére helyezték őket. Amikor az Etna háborgásait hallották a szicíliai népek, azot mondták, hogy a küklopszok az isteni kovács, a bénalábú tűzisten, Héphaisztosz műhelyében dolgoznak. Küklopszok kovácsoltak mennykövet és villámot Zeusz főistennek és ők emelték a "küklopsz-falakat" faragatlan kövekből Tirünsz várfalának megerősítésére. Hogy mennyire sokoldalúak voltak, mutatja, hogy a legendás római hősnek, Aeneasnak új fegyverzetet is ők készítettek Héphaisztosz parancsára.

190k

A küklopszok névjegye
Homérosz szerint a küklopszok egész népet alkottak és a távoli Hüperia szigeten laktak. Én - mint föntebb írtam - a Lipari szigeteken kerestem volna őket, ha eljutok oda. Odüsszeusz és Aeneas után a harmadik lehettem volna, aki találkozott a küklopszokkal. De nem sikerült és talán ez volt a szerencsém: Odüsszeusz néhány hajóstársával együtt megettek volna vacsorára vagy früstökre. És akkor most hogyan írnék a küklopszokról? Jónás próféta ugyan kiszabadult a cet bendőjéből, de ez mindmáig egyedi eset.
Tehát lássuk a névjegyeket. A küklopsz a görög nyelvben kerek szeműt jelent. Három kevésbé jelentős küklopszról számol be Hésziodosz; Argész neve villogót jelent, Brontészé menydörgőt, Szteropészé villámlót. Atyjuk Uranosz, az ég istene, anyjuk Gaia, a föld istennője.
Kétségtelenül "nemesi" származásúak, de mégis eltörpülnek Poszeidon tengeristen és Thoósza nimfa szörnyű gyermeke, Polüphémosz mögött.

A küklopsz szerelme
Történt egy napon, a fényes görög ég alatt, hogy az egyszemű szörnyeteg nyakig beleesett egy gyönyörű tengeri nimfába, Néreusz és Dórisz leányába, Galateába. Igenám, csakhogy a szépséges hölgy nem Polüphémoszt, hanem Pán erdőisten és Szümaithidé nimfa ugyancsak gyönyörű fiának osztotta kegyeit, akit Akisznak hívtak. Nos, éppen ezt a "kegyosztást" leste meg a gonosz óriás és egy sziklával agyoncsapta az ifjút, akinek kiömlött véréből nyomban forrás és tisztavizű patak fakadt. Galatea a tengerbe menekült és ott elrejtőzött. Egy ókori pletyka szerint viszont hamar vigasztalódott és a borzalmas Polüphémosz kedvese lett.
Hiába, a nők sokszor többre becsülik a férfierőt a férfiszépségnél. Ez a világ már ilyen.

Polüphémosz barlangjában
Odüsszeusz, Laertész ithakai király és Antikleia fia, tengeri bolyongásai során, alighogy megszabadult a lótuszevőktől, hatalmas tengeri viharba került; így vetődött társaival a küklopszok földjére. Emberrel nem találkoztak, de menedékre leltek egy hatalmas barlangban, ahol fiatal kecskegidákat és bárányokat, valamint sok túrót és sajtot találtak. Levágtak néhány gödölyét és nagy lakomát csaptak. S ahelyett, hogy tüstént kereket oldottak volna, bevárták, amíg hazaérkezett a monstrum, kinek egyetlen szeme volt a homloka közepén, vele a legelőn jóllakott nyáj. A barlang bejáratát egy nagy sziklával eltorlaszolta. Az ily módon foglyulejtett hajósok közül négyet fölfalt és a többinek is ezt a sorsot szánta. A menekülést Odüsszeusz ravaszságának köszönhették, aki leitatta a küklopszot, s egy tüzes nyárssal megvakította.

A történet forrásai
Polyphémosz szerelmét Galatea iránt Ovidius írta meg Metamorphoses c. művében, de voltak elődei is: az i.e. 390 körül Philoxénosz, majd Theokritosz is megemlítette.
Galatea szerepel Francesco Albani 1650 körül alkotott festményén, Claude Lorrain 1657-ben örökítette meg. De megfestette Raffaello (1511) is. Ismert J.B. Lully (1686) és G.F. Händel (1718) zeneműve sok egyéb földolgozás mellett.

(128638 bytes)

Küklopsz-szem, mint fejlődési rendellenesség
A medicinában ezúttal randevúzik mítosz és valóság. Nem gyakran - csak meg kell találni! W.H. Spencer 1990-ben megjelent szemészeti szakkönyvében foglalkozik a két szem részleges vagy teljes összeolvadásával (Ophthalmic pathology, 4. kiadás). Többszörös, súlyos fejlődési hibákkal együtt jelentkezik a részleges (synophthalmia) és a teljes (küklopia) látószervi fúzió: Fujimoto és munkatársai két ilyen esetet írtak le (1973). Az előidéző ok rendszerint olyan kromoszóma eltérés, mely az élettel összeegyeztethetetlen.
Nem mondhatjuk tehát, hogy "a kis küklopszok köztünk járnak", mert odáig el sem jutnak.

Dr. Forrai György

tartalom