Vényköteles gyógyszerek helyettesítése

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az első félévben kutatásokat végzett, amelynek témája a vényköteles gyógyszerek helyettesítési vizsgálata volt. Az átfogó, országos, reprezentatív minta alapján készült tanulmány kvantitatív kérdőíves kutatás alapján készült. Ennek során 300 patikavezető és expediáló, 722 orvos (88%-uk felnőtt háziorvos, 12%-uk belgyógyász és urológus szakorvos) és 1017 gyógyszervásárló válaszainak kiértékelésére került sor.


Megpróbáltuk minél több oldalról körbejárni a gyógyszer-helyettesítés problematikáját, megismerni a különböző érintettek véleményét ugyanazokban a kérdésekben. A kérdezőbiztosok orvostanhallgatók voltak, minden esetben személyesen tették fel kérdéseiket az interjúalanyoknak.
A kutatás során a következő kérdésköröket vizsgáltuk:
- A kérdezettek véleménye a drágább-olcsóbb, originális-generikus gyógyszerekről
- A betegek tájékoztatása a gyógyszerek áráról
- A betegek gyógyszerválasztása
- A helyettesíthetőség kérdéskörének vizsgálata

A kérdezettek véleménye a drágább-olcsóbb, originális-generikus gyógyszerekről
A patikusoktól és orvosoktól is megkérdeztük, hogy szerintük van-e különbség az originális és generikus készítmények között azok minőségében, hatékonyságában. Mindkét célcsoport közel 50-50%-ban azt állította, hogy az originális készítmények jobbak. Mások 50-50%-ban úgy vélik, hogy nincs különbség közöttük, vagy ő maga sem tudja eldönteni a kérdést. Elenyésző számban, 2,2%-ban állították azt, hogy a generikus készítmények jobbak.
Megkérdeztük a betegeket is, mi a véleményük a drágább gyógyszerekről. A betegek 20%-a van arról meggyőződve, hogy a drágább készítmény egyben jobb is, 30% szerint ugyanolyan jó. A maradék 50% az orvosára bízza a választást.

A betegek tájékoztatása a gyógyszerek áráról
Az orvosok felének az a tapasztalata, hogy a betegek rákérdeznek a fenti készítmény árára. 22%-uk kérdés nélkül is informálja a betegeit. Automatikusan a nehéz anyagi helyzetben lévő, rendszeresen gyógyszert szedő betegeket tájékoztatják. Többen minden drága gyógyszer felírásánál ismertetik a készítmény árát. Tehát az orvosok véleménye szerint a betegek mindössze egynegyede nem tájékozott a felírt gyógyszer áráról. (1. ábra)
A patikusok 52%-ban úgy látják, hogy a háziorvosok általában tájékoztatják a betegeket a felírt készítmény áráról, 25% azt válaszolta, hogy csak esetenként tájékoztatnak az orvosok, 18%-ban voltak azon a véleményen, hogy az orvosok egyáltalán nem tájékoztatnak. (2. ábra)
Láthatjuk, hogy a patikusok némiképp rosszabbnak ítélik meg a betegek tájékozottságát a felírt gyógyszerek áráról.
A betegek 30%-a szerint az orvosok egyáltalán nem beszélik meg velük a készítmények árát. 25% ritkán kap ilyen irányú információt, míg 40% válaszolta azt, hogy általában (azaz rendszeresen vagy minden esetben) kapnak tájékoztatást. Kimutatta a kutatás, hogy az orvosok az idősebb betegeikkel lényegesen gyakrabban beszélik meg a felírt készítmény árát, mint a fiatalabbakkal. (3. ábra)

A betegek gyógyszerválasztása
Az orvosok tapasztalata, hogy a betegek 71%-a kiváltja a felírt készítményt. 20%-uk szerint a beteg elutasítja, és olcsóbbat kér helyette. A fennmaradó 9% később nem váltja ki a receptet, mikor megtudják a gyógyszer árát. (4. ábra)
A patikusok tapasztalata, hogy a betegek 75%-a kiváltja a receptet, míg a fennmaradó 25%-kal fordul elő, hogy esetenként vagy rendszeresen nem váltják ki a receptet, amikor megtudják a gyógyszerek árát. (5. ábra)
A betegek gyógyszervásárláshoz való hozzáállását vizsgáltuk. Az orvosok ha drágább készítményt ajánlanak, akkor azt rendszerint 35%-a a betegeknek elfogadja. 25%-ban viszont nem akarnak drágább gyógyszert vásárolni. A fennmaradó 40% pedig esettől függően dönt az elfogadás mellett. Kelet-Magyarországon átlagosnál magasabb azok aránya, akik hajlandóak rendszeresen fizetni a drágább készítményért, Budapesten viszont nem éri el az átlagot ez az arány.
A betegek nem kis része - mint ahogy az már szerepelt az előző részben -, a gyógyszer árától függetlenül az orvosa által felírt készítményt választja. 12%-uk drágább, feltételezetten jobb készítményt kér, 25%-uk pedig olcsóbbat. Az idősebbek körében magasabb azoknak az aránya, akik olcsóbb gyógyszert szoktak kérni.
A fiatalok leggyakrabban elfogadják a felírt készítményt, függetlenül annak árától. A budapesti lakosok körében a leggyakoribb, hogy az olcsóbbat kérik orvosuktól.

A helyettesíthetőség kérdéskörének vizsgálata
Megkérdeztük az orvosokat, hogy a kiállított receptek hány százalékánál jelölik be, hogy a felírt készítmény nem helyettesíthető. Ennek a kérdésnek a célja kideríteni, hogy a receptek hány százaléka mentesül eredendően a helyettesítési kötelezettség alól.
A megkérdezett orvosok átlagosan minden 8. vényen jelölik azt, hogy a gyógyszer nem helyettesíthető. Ez 12%-ot tesz ki. A fiatalabb orvosok gyakrabban tiltják a helyettesíthetőséget, mint idősebb kollégáik.
Elsősorban akkor tiltanak, ha a betegség komplexitása miatt a patikus nem rendelkezik elegendő információval a szükséges szerre vonatkozóan, pl. beteg allergiája, gyógyszerérzékenysége. Leginkább az antibiotikumok és a cardiovascularis készítmények esetén ragaszkodnak a saját döntésükhöz.
Viszont az orvosok egynegyede egyszerűen nem helyesli, ha a patikus mással helyettesíti az általa felírt gyógyszert. További 20% csak akkor tartja elfogadhatónak, ha az biztosan a betegei érdekeit szolgálja. De 15%-a a válaszadóknak, elsősorban a kisebb településeken, a patikussal egyeztet a helyettesítés kérdésében.
A több mint ezer megkérdezett beteg 85%-a nem emlékszik arra, hogy ajánlottak fel már számára eddig helyettesítő készítményt a patikában. A korcsoportok közül a legmagasabb arányban a 25 év alattiak körében fordult elő, hogy már javasoltak számukra más gyógyszert, mint ami a vényen szerepelt. Átlagosnál gyakrabban Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér megyékben számoltak be arról a betegek, hogy a patikusok foglalkoznak azzal, hogy helyettesítő szereket is ajánljanak számukra. (6. ábra)
A patikusoktól is kérdeztük, milyen gyakran ismertetik a betegekkel a lehetőségeiket. Állításuk szerint 55%-uknak nem ajánlanak fel választási alternatívákat. (7. ábra) Viszont a betegek 85%-os arányban nem emlékeznek ilyenre, amihez ha hozzátesszük, hogy átlagosan 12%-ban a recept nem helyettesíthető, akkor ez azt jelenthetné, hogy a patikusok 73%-ban nem ajánlottak eddig fel helyettesíthetőséget.
Visszatérve a patikusok válaszaihoz, úgy nyilatkoztak, hogy amikor történt helyettesítésfelajánlás, 36%-ban olcsóbb készítményt, 9%-ban drágábbat adtak.
Ez eredhet a patikus meggyőződéséből, miszerint a drágább készítmény jobb is, vagy motiválhatta a nagyobb nyereség is.
A nyugat-magyarországi patikusok az áltagnál többször ajánlanak drágább helyettesítést, míg Bács-Kiskun és Heves megyékben az átlagosnál többszörolcsóbbat.
Azokban az esetekben, amikor a beteg az ára miatt nem tudta megfizetni a gyógyszert, a patikusok automatikusan ajánlanak számukra olcsóbb, azonos hatóanyagú készítményt.
Ha megtörténik a helyettesítés felajánlása, a patikusok és betegek is közel azonos mértékben azt vallották, hogy az esetek egyharmadában fogadják el az olcsóbb készítményt, és egynegyedében a drágábbat.
Azok a válaszadók, akik hajlandók elfogadni a patikus ajánlását olcsóbb készítményre, megkérdeztük arról, mekkora árkülönbség esetén teszik ezt meg rendszerint. Kiderült, hogy amikor a készítmény ára fele volt az eredetinek, abban az esetben csak pár százalékos volt a vásárlási hajlandóság. Leginkább akkor sikerült rábeszélni a betegeket egy másik szerre, ha annak ára 10-50%-kal volt olcsóbb az eredetileg felírtnak. (8. ábra)

tartalom